van-e már döntve, vagy továbbra is nyilt kérdés marad? Kihalt-e III. Endrével az Árpádok dicső nemzetsége vagy maradt egy mellékhajtása, mely idegenbe szakadt s ma is él a hg. Croy-Dülmen és gr. Crouy-Chanel családban? Mindegyik családból van egy ág, mely az utóbbi félszázad alatt visszatelepedett hazánkba. Nevezetesen hg. Croy-Dülmen Vilmos (sz. 1869.) a neje, zombori Rónay István, aradi pénzügyi tanácsos leánya Desideria révén, kit 1898. vett nőül, torontálmegyei birtokos lett; gyermekei: István (1899), Dorottya (1900), Ilona (1902) és Erzsébet (1904.) Női ágon pedig hg. Croy-Dülmen Rudolf két leánya került vissza, ú. m. Frigyes főhg. neje, Izabella főherczegnő s a nővére, Eugénia, hg. Esterházy Pál második neje. A gr. Crouy-Chanel családból pedig Miklós Henrik, Claudius Ferencz fia s a magyar trónkövetelő szerepében a hatvanas évek alatt föllépett Ferencz Claudius Ágost hg (1793-1873) öcscse már 1844-ben folyamodott az országgyüléshez s kérte, hogy vegye föl családját a magyar nemzet tagjai közé, mert az a magyar nemzetet alapitó Árpádoktól származott, magyarországinak neveztetett és a magyar czimert használta családi czimerül. Ezen Crouy Miklós Henrik aztán Péczelen telepedett le, fia Kelemen Pál (sz. 1823) pedig huszárfőhadnagy és Nógrád megyében nőtincsi birtokos volt; ennek fiai moisfalvi Gyurcsányi Teréztől István és Endre.
A Crouy-Chanelek különben nagyon jelentéktelen szerpet vittek. Chanel Ferencz Laurent, a család hitelesen kimutatható őse, 1642-ben a barrauxi vár őrnagya (sergeant majorja), unokája Claudius, a grenoblei adóvetési hivatal jegyzője volt, s ivadékai, János Claudius és Ferencz Miklós ügyvéd, Claudius fiai, csak 1790-ben álltak elő az Árpádoktól való eredetük igényével. Ezen év február 25-én ugyanis leszármazásukat igazoló pört inditottak a francziaországi Dauphiné tartomány grenoblei törvényszéke előtt, hol 135 oklevelet mutattak be, melyből «il y a 128 titres originaux enregistrés ŕ la chambre des comptes de Dauphiné» és «7 titres originaux dans les archives et les cartulaires de Nôtre-Dame d’Amiens». Ezek alapján azt vitatták, hogy egyenes fiágon azon Crouy Felixtől származnak, kinek atyja III. vagy Velenczei Endre magyar király, nagyatyja István, szépatyja pedig II. Endre magyar király volt.
A 135 oklevél közül a nôtre-damei káptalanban levő hetet közölte a «historique des ducs de Croy» cz. a. Grenobleban 1790-ben négyrét alakban megjelent munka, a többire csak hivatkozik. Ezekből 59-et (vagyis az amiensiekkel együtt 66-ot) Érdy János adott ki «Magyarországi Crouy nemzetségnek története, nemzedékrende és oklevéltára. Budapest, 1848. 4.-r.» cz. müvében.
Sokkal előkelőbb szerepet vitt a hg. Croy-család, mely Francziaországon kivül (Picardia és Artois) Németalföldön (Gennegau) is meghonosodott. 1470-ben megkapta a Chimay-grófságot, 1486. ápr. 9. pedig a birodalmi hercegséget, de ez az idősb hgi ág már 1527. szept. 11. kihalt. A Chimay Károlynak adott oklevelében (1486) azt irja Miksa császár, hogy ez a Croyak kiváló nemzetségéből, a magyar királyok igaz és törvényes ivadékai közül származik (ex illustribus de Croy descendentibus, ex 50vera et legitima progenie seu origine Regum Hungarić). 1590-ben kapták a solrei grófságot Francziaországban. Csakhamar ezután, 1598-ban, IV. Henrik franczia király herczegséggé emelte a Croy-uradalmat, 1677-ben Solre is herczegség lett, 1803-ban pedig Vesztfáliában a dülmeni herczegséget kapták. Ma a család el van terjdedve Német- és Francziaországban s Németalföldön.
Egyes ágai közül csak a solrei maradt fenn, mely Croy Fülöp chimayi gróf († 1546) harmadik fiától, Antaltól származik; a többi ág kihalt. A család régebbi tagjai közül Károly Eugén (sz. 1651 † 1702) élénk részt vett az 1687–1693-ki Magyarországi török háboruban, sőt az 1693-ki hadjárat alatt ő volt a fővezér.
A Croy herczegekről tehát már nagyon korán el volt terjedve az a vélemény, hogy az Árpádoktól származnak egyenes férfiágon. Miksa császár csak általánosságban emliti; többet tudunk meg Pontus Heuterusnak a Valois-házbeli burgundi herczegekről irt müvéből (Delft. 1583.), melyben azt mondja, hogy Magyarországi András herczeg és Sybilla Cumana fia, Márk 1266-ban Velenczéből Francziaországba ment, hol III. Fülöp udvarában megszerették s nőül vette Katalint, az araini és croyi báró egyetlen leányát és örökösét. Idősb fia volt a gyermek nélkül elhalt János, araini báró, ifjabbik fia Vilmos, croi báró. Ez utóbbi neje Guines Anna. Fiuk János, araini és croy báró, ennek fia Antal.
Egy más adatra egy régi históriai kézirat után Moreri Lajos hivatkozik históriai szótárában (Amsterdam, 1740), a mely szerint IX. Lajos franczia király 1248-iki egyiptomi hadjáratában résztvett egy magyar herczeg is, kinek mellékneve «Sansterre» (föld nélküli) volt. A brabanti Rubempré-család ősének émondja s »Prince Alexandre de Hongrie» néven emliti, mint IV. Béla király és estei Beatrix fiát. Hogy nem IV. Béla fia volt: azt fölösleges vitatni; ez azonban nem zárja ki, hogy ne harczolhatott volna Sz. Lajossal egy számkivetett magyar királyfi, a kinek Sándor nevét alighanem a görög Alexios névből formálták. Miért gondolok görög névre, alább majd látni fogjuk. Moreri szerint e földnélküli magyar hg résztvett a damiettei és massurai ütközetekben s a Nilus torkolatnál elsőnek ugrott ki a hajóbul és többeket levágott a muzulmánok közül, úgy, hogy köröskörül véres lett a föld, innen kapta aztán a Rubemprérie (vörös rét) nevet. Neje Erard de Brienne, seigneur de Rameru leánya Izabella volt.Y. A’ Rubempréi ’s Evenbergi Herczeg Ház Brabantiában Árpád Fejedelmünk’ férfiui ágából származott-e? (Tudományos Gyüjtemény 1829. X. füz. 61–86. l.)1
A Croy-család hagyományszerü Árpád-házbeli eredetéről nálunk is tudomást vettek még a XVIII. század folyamán, mielőtt előálltak volna a Chanelek hasonló igényeikkel.
Legelőbb Koppi Károly egyetemi történettanár vitatta 1790-ben (Ius electionis quondam ab Hungaris exercitum, historia stirpis Arpadianae. Cum tab. genealogica Ducum Croviacorum. Viennae. 1790. 8-r.), hogy az Arpádok férfiága nem halt ki, hanem él a Croy-családban. Állitásainak czáfolatába Schwartner Márton bocsátkozott. (De gente Croviaca Hungariae Regum stirpis Arpadianae haereditario successionis juri non adversa. Pestini. 1791. 8-r.)
Ettől fogva a kérdés nem került le a szőnyegről, ha időközönként szünetelt is. Uj alapot szolgáltatott a kérdés tárgyalásához Érdy János, midőn föntebb már idézett művében 66 oklevelet közölt azok közül, melyekre hivatkoztak a Chanelek 1790-ben meginditott igényperük alkalmával.
Ezen oklevelek annak az igazolására szolgálnának, hogy a Chanelek II. Endre király legkisebb fiától, Utószülött Istvántól származnak, kinek fia, a későbbi III. Endre magyar király megszerezte a dauphinei chaneli és a picardiai croyi várbirtokokat. Két fia maradt, ú. m. Felix, a Crouy-Chanel család és Márk, a hg. Croy-család őse. Ezekre vonatkoznak a következő oklevelek:
a) 1279 márcz. 1. Crouy Chanel nemes és nagyságos urának nevezett Felicius, Crouy Chanel urának, a királyi őstül származott Andrásnak fia megengedi a dalmácziai Brastol lakosainak, hogy lovaikat továbbra is a Veyga nevű berekben legeltessék. Keltezve van az oklevél Brastolban, az emlitett Crouy Chanel ura szépapjának, András királynak arczképe fölött. (Super venerandum regis Andreae proavi dicti Domini Crouy Chanelis.)
b) 1282 febr. 9. Crouy Chanel urának nevezett 51Felicius, croviacumi részbirtokos és öcscse, Crouy Chanel Marcus, Velenczei András úr fiai, amaz Antal, emez János nevű fia nevében is, megosztoznak a Crouynak nevezett croviacumi kastély uradalmán, melyet nagyatyjuk, méltóságos István fejedelem szerzett s atyjukra, Andrásra hagyott s megesküsznek ősük, András magyar király szellemére (per animam sanctum et terribilem Illustris Regis Hungarić Andreć proavi dictorum fratrum), hogy megtartják az osztályt.
c) 1282 ápr. 27. Crouy Chanel ura, Felicius és testvére, Marcus egymást nyugtázza s ujólag megesküsznek ősük, András magyar király szellemére.
d) 1286. Guigona asszony, az alavardi torony urnője, Crouy Chanel Felicius lovag özvegye Dedin Vilmost némely örök áron szerzett szőllő birtokába iktatja.
e) 1308. A nemes és méltóságos Crouy Chanelis Péter ur, a nemes Crouy Chanelis Antal ur és a nemes Ambrosine de Commeriis asszony fia és Agnesia de Cassenatico dicta de Veraciensi nevü kisasszony közti házasság-szerződés II. János dauphin (1307–1319) hitvese Magyarországi Beatrix (Martel Károly czimz. magyar király leánya, II. Károly nápolyi király és Magyarországi Mária unokája, V. István király kisunokája) jelenlétében, a ki rokona Crouy Chanel Péternek, «mindketten a magyar királyok véréből származván».
A föntebb említett Crouy Chanelis Antal Felixnek volt a fia egy másik oklevél szerint, t. i.:
f) 1309. Ambrosia de Commeriis, a nemes Crouy Chanel Felicius fiának, nemes Chanel Antal lovagnak a neje nyugtázza Alavardi Commiers Vilmost, ki hitbéréért kezeskedett.
Az itt idézett oklevelek kronologiai képtelensége kézzel fogható. 1235-ben halt meg II. Endre s 1236 elején született István, kinek fia III. Endre, állitólag ezé volt Felix, ezé Chanel Antal, ezé pedig az 1308-ban nősülő Péter. Ezek szerint Utószülött István 72 éves lett volna 1308-ban, ha t. i. életben marad, a mikor dédunokája – unokájának az unokája – már megnősül. Erre a képtelenségre fölösleges több szót vesztegetni, annál is inkább, mert ugy Bottka Tivadar, mint Horváth Mihály meggyőzően kimutatták, mily kronológiai és erkölcsi lehetetlenségek vannak az említett oklevelekben.Bottka T. tanulmányát l. Budapesti Szemle 1862. évf. XIV–XVI. k. Horváth M. Magyarország története. 2-ik (1860) kiadásában szólt a kérdéshez.*
Semmi kétségünk sem lehet, hogy szemenszedett hamisitás valamennyi okmány, mely Croy Felix és Márk leszármazását II. Endre királytól vezeti le. S ha Utószülött István 1271-ki végrendeletének fölfedezése előtt okkal-móddal elképzelhető volt is, hogy úgy István, mint III. Endre már 15–16 éves korában apa volt s igy a szintén korán nősülő Felixnek és Márknak is lehettek 1286–90-ben gyermekei: a végrendelet azon szavai után, melyek Endrét serdületlen gyermeknek (impuber) mondják,«Ante omnia Andreasium filium meum impuberem mihi in omnibus heredem instituo.» Hazai Okm. VIII. 431. (Az oklevelet Mircse János 1882-ben fedezte föl.)* ezen föltevés lehetősége is megszünt. Endre ekkor nem lehetett több 6–7 évesnél, 1286-ban tehát legfölebb 22 éves volt, már pedig ezen évből egyik oklevél állitólagos fia, Felix özvegyét, Guigona asszonyt említi, a kitől Felixnek három fia maradt. Ki hisz el ilyen képtelenséget?
A hamisitott oklevelek ezen képtelenségei aztán homályt vetettek azon oklevelekre is, melyek Felix és Márk apjáról csupán annyit mondanak, hogy az Magyarországi András herczeg volt. Ezek a következők:
a) 1284. Magyarországi Émárk (Marcq de Honguerie), Endre ur, Magyarországi herczeg (Segneur Andrieu, duc de Honguerie) és a Somme fölötti Croy részbirtok urának (sire en partie de Croy de seur Soume) fia, megadományozta testvére, Magyarországi Felix (Felix de Honguerie) beleegyezésével az amiensi káptalant. Az oklevél eredetijét az amiensi Nôtre-Dame székesegyház káptalanának birtokában őrizték a forradalom előtt.
b) 1290. Az amiensi törvényszék itéletlevele Croy és Dawaine uradalmak felől egyrészről a nemes Magyarországi Felix ur (noble segneur Felix de Honguerie) a nemes fejedelem, Endre Magyarországi herczeg ur (noble prince mon segneur Andrieu duc de Honguerie) fiának özvegye, Guigone de le Chambre, a dauphinéi allevardi torony uradalma egy részének urnője és kiskoru gyermekei, Antoine, Andrieu és 52Jehan de Honguerie, másfelől Felix testvére, Magyarországi Márk ur (Segneur Marcq de Honguerie), a Somme fölötti Croy és Araines részbirtokának ura között. Eredetijét a forradalom előtt szintén az amiensi káptalan őrizte.
c) 1292. Siciliai Margit, Károly Valoisi gróf ur neje (Marguerite de Sicile, feme de mon Segneur Charles Quens de Valois), II. vagy Sánta Károly nápolyi király és Magyarországi Mária leánya misealapitványt tesz az amiensi káptalannál nagybátyja (notre chier oncle), az igen nemes Magyarországi Endre herczeg fiának (fiex de trčs noble prince Andrieu de Honguerie), hirtelen elhunyt unokatestvére (notre cousin) Magyarországi Felix nemes lovagnak (noble chevalier Felix nemes lovagnak (noble chevalier Felix de Honguerie), a Somme fölötti Croy és Aisne részurának (segneur en partie de Croy de seur Soume et Aisne) lelkiüdvéért. Eredetijét a forradalom előtt ugyancsak az amiensi káptalan őrizte.
Ezen nevezetes oklevél igy kezdődik:
«Mi, Siciliai Margit, Károly Valoisi gróf ur neje adjuk tudtára minden jelenkorinak és jövendőbelinek, hogy boldogult unokatestvérünk, Magyarországi Felix nemes lovag, a Somme fölötti Croy részbirtok néhai ura és az igen nemes Magyarországi Endre herczeg kedves nagybátyánk idősb fia, mint gyanithatni, cselszövény következtében hirtelen meghalt élte virágkorában, neje három kiskoru gyermekkel maradt özvegyen; és mi meggondolván, hogy vérrokonunk volt az elhunyt, mind kedves anyánk, Magyarországi Mária, mind kedves atyánk, Károly siciliai király által sat.»
Ezekhez járulnak az amiensi Nôtre-Dame székesegyház káptalana halotti könyvének bejegyzései.
d) az igen nemes lovag, Magyarországi Felix (Felix Hungarie), a Somona fölötti Croyacum részbirtokosának, az igen nemes Magyarországi András herczeg (princeps Andreas Hungarić) és a Velenczeiek közül való Sibylla Cumana asszony idősb fiának haláláról és Siciliai Margit mise-alapitványáról;
e) az igen nemes Magyarországi Marcus lovag, a Somona fölötti Croyacum részbirtokosának, a méltóságos Magyarországi András herczeg és Velenczei Sibylla Cumana asszony ifjabb fiának haláláról, kiért mise-alapitványt tett Marcus fiacskájának, az igen nemes Guillelmus de Croy urnak neje, Elisabeth de Renti;
f) a Chanelnek, máskép Croynak nevezett igen nemes lovag, Magyarországi András, a méltóságos Magyarországi Felix lovag és Guigona Camera asszony, az allevardi toronyrész urnője fiának haláláról, kiért mise-alapitványt tett Guillelmus de Crovaco kanonok.
Az amiensi káptalan nekrologiumának egy későbbi adata emliti még a Magyarországi Chanelnek vagy Croynak nevezett Jánost (Hungarie dictus Chanelis alias Croy) is, a ki az 1346-ki Crecyi ütközetben elesett Guillelmus de Croyaco-Chanelis Miles fia, ez Péteré, ez Antalé, Magyarszági Felix legidősb fiáé.
Ezen adatokban nincs már semmi olyan tárgyi és erkölcsi lehetetlenség, mint a föntebb idézett hamisitásokban s még a kifejezésmódban is, a hogy emlegetik Magyarországi Endre herczeget, szemmelláthatólag különböznek a nyilván koholt adatoktól. Erre nem gondolt sem Horváth Mihály, sem Bottka Tivadar, midőn kimutatták a III. Endrétől való származás képtelenségét úgy időrendi, mint erkölcsi tekintetben. Nem vették figyelembe sem ők, sem Nagy Iván, midőn nagy müve XII. kötetének végén amazokhoz csatlakozva, törlendőnek mondta a III. kötetben még fölvett Crouyakat a magyar nemesi családok sorából, hogy Magyarországi Endre herczeg lehetett más Árpád-ivadék is s nem kell szükségkép III. Endrére gondolni. Azokat az okleveleket, melyek a leszármazásra vonatkozó minden közelebbi meghatározás nélkül emlegetik Magyarországi Endre herczeget, hiteles helyen, az amiensi káptalanban őrizték meg; ezek adatai azonban ugy az Árpádokra vonatkozó kapcsolat, mint a későbbi ivadék szempontjából hézagosak. Még a hg. Croyak sem köthetők össze szakadatlanul Magyarországi Endrével, mert az amiensi káptalan halottas könyvében Márk fiának mondott Guillelmus de Croy s a hg. Croyak közvetlen őse, az 1350-ben föltünt és 1384-ben elhalt Vilmos semmiesetre sem lehet egy személy. Annál több a homály a Chaneleknél. bizonyos, hogy Raoul allevardi várnagy 1443-ki és Hektor 1488-ki végrendelete már több, mint gyanus. A hamisitott oklevelek arra valók voltak, hogy a magyar királyokról való leszármazást izről izre be lehessen bizonyitani 53s koholt adatokkal kitöltsék azon hézagokat, melyek a hiteles oklevelekben mutatkoztak.
Külön kell tehát választanunk az amiensi káptalan nekrologiumát és a káptalan levéltárában őrzött okleveleket azoktól, melyek a Chanelektől kerültek elő.
S ha most már csupán amazokat veszszük figyelembe, Heuterus és Moreri hivatkozásaival kiegészitve, a következő eredményre jutunk.
A XIII. század közepe felé megtelepedett Francziaországban egy András nevü magyar herczeg, ki 1248-ban résztvett Szent Lajos szentföldi hadjáratában s ott ugy emlegették, mint «föld nélkülit». Nejének az amiensi Nôtre-Dame székesegyház káptalanának halotti könyve a velenczei Sibylla Cumanát mondja. Egy Cumano vagy Gumani-család csakugyan volt Velenczében. Ebből származott Péter, ki a XIII. század közepe táján szenátor volt. Pontus Heuterus a Valois házbeli burgundi herczegekről irt müvében (Delfi. 1583) az ő leányának mondja Sybillát. A nejével kapott pénzen aztán Sz. Lajos szentföldi hadjárata után András hg. Francziaországban, Picardiában megszerezte a Croy-kastélyhoz tartozó részbirtokot. Az ő szolgái közé tartozhatott az a «Maître Jacque de Hongrie» (Nyáry Albert sz. Maître jacque = béres gazda, jószágkezelő), ki az 1252-ki picardiai pórlázadásnak volt a vezére.Báró Nyáry Albert: Postumus István és az estei örökség. Modena. 1863. 24. lap, o) jegyzet.*
Az a kérdés: ki lehetett ezen «földnélküli» Magyarországi András herczeg?
Heuterus után sokan II. Endre hasonnevü fiára gondoltak, ki a bátyja, Kálmán után, 1227-ben halicsi fejedelem lett, miután nőül vette Misztiszláv leányát. De midőn Misztiszláv 1228 elején meghalt, Danilo foglalta el Halicsot Endre is fogságba esett, Danilo azonban szabadon bocsátotta. Változó szerencsével folyt aztán a háború Halics miatt, a mely helyett Endre herczeg az atyja 1217-ki rendelkezésénél fogva neki szánt, de 1226 közepe táján a bátyjának, Kálmánnak adott Tótországot akarta elfoglalni. Maga Kálmán emlékszik meg erről egy 1232-iki oklevelében, melyben ezt irja: «testvérünk, András herczeg némelyektől gonosz szándékra csábittatva, országunkba, nevezetesen Szlavóniába erőszakosan berontott.» (Eo tempore, quum frater noster dux Andreas a quibusdum vesano ductus consilio, in regnum nostrum videlicet Slauonić violenter corruisset. Fejér Cod. Dipl. III. 2. 286.)
Könnyen azt lehetne gondolni, én magam is azt hittem egy ideig, hogy Endre e sikertelen támadás után Velenczébe ment s megnősült. De e föltevést kizárja az, hogy csakhamar a támadás után, 1234-ben meghalt ugy az orosz évkönyvek, mint a hazánkban is járt egykoru Albericus Monachus szerint (Pertz. Mon. Germ. Hist. XXIII. 934.), a ki világosan azt mondja az 1234-ik évnél, hogy ekkoriban halt meg András hg, az ékes formáju férfi, András király fia tehát semmiesetre sem lehetett az a földnélküli Endre herczeg, ki Szent Lajos 1248-ki hadjáratában vett részt. Hogy ekkor már nem volt életben, ezt tudjuk IV. Béla egy 1245-ki okleveléből is, melyben a Guth-Keled nembeli István országbiró érdemei közt «a mi igen kedves testvérünk, a kiváló emlékü András galicziai hg» iránt tanusitott hűséges szolgálataira is hivatkozik. (Árp-Új Okl. VII. 187.)
A francziákhoz való csatlakozás azonban egy olyan körülményre hivja fel figyelmünket, mellyel eddig nem számoltak.
A görög császárság európai területén ezen időben a francziák voltak az urak. Konstantinápolyban latin császárok székeltek. A régi Hellas területén franczia hübérbirtokok keletkeztek. S épen itt, Görögországban éltek egy számkivetett magyar herczegnek a fiai. II. Géza hasonnevü fia 1189-ben I. Fridrik német császár keresztes hadseregéhez csatlakozott s midőn Angelos Izsák görög császár és Fridrik csapatai közt viszály tört ki, Géza – úgy látszik – Konstantinápolyban maradt s ott meg is házasodott. Legalább fiai Görögországban tartózkodtak 1210-ben, midőn az elégületlen magyarok összeesküdtek II. Endre ellen s követeket küldtek hozzájuk. Maga II. Endre mondja egy 1210-ki oklevelében: «Midőn Magyarország némely fejedelmei hamis szándékkal lévén ellenünk, levelet és követeket küldtek Görögországba, Geicha fiaihoz, hogy tanácsukkal és segitségükkel bitorolják országunkat.» (Cum quidam principes Ungariae iniquum adversus nos machinantes 54consilium, in Graeciam, ad filios Geichae cartas et nuncios transmisissent, ut in Ungariam venientes, eorum consilio et auxilio adjuti Regnum nostrum usurparent. Fejér Cod. Dipl. III. I. 101.)
Ezekről igazán mondhatták a francziák, hogy földnélküliek s az András és Alexius név használatát is megmagyarázza a görög földön való tartózkodás, a hogy András hg. fiának Márk neve is összefügg a velenczei Cumani-családba való beházasodással.
Minden valószinüség arra vall tehát, hogy az a föld nélküli Magyarországi András herczeg, ki 1248-ban résztvett IX. Lajos franczia király szentföldi hadjáratában, II. Géza fiától, Géza herczegtől származott; lehetett a fia is, de még inkább az unokája.
Már most hogyan kapcsolódnak hozzá a hg. Croyak és gr. Crouyak: ez egy további kérdés, melyet a két család okleveleinek tüzetesebb ismerete után lehet eldönteni.
Eddigelé, az amiensi káptalan hiteles adatai után a következő leszármazási tábla állitható össze:
II. Géza magyar alkirály, † 1161 - III. István magyar király, † 1175 - III. Béla magyar király † 1196 - Géza 1173/74-ben ellenkirály 1189-ben a keresztesekhez csatlakozik - Árpád † - ? - Fiak - 1210-ben az elégületlen magyar urak Görögországból be akarják hivni - Magyarországi András herczeg «Sanstere» 1248-ban részt vesz Sz. Lajos szentföldi hadjáratában. 1252 előtt a Somme fölötti Croyban szerez részbirtokot ~ Sibylla, Cumani Péter velenczei senator leánya - Magyarországi Felix a Somme fölötti Croy és Aisne rész ura 1284, † 1286–90 közt ~ Guigone de la Chambre, az alevardi vár részbirtokosa 1290 - Magyarországi Márk lovag a Sommes fölötti Croy és Araines részbirtok ura 1284, 1290 - Gillelmus de Croy ~ Elisabeth de Renti - Antal 1290 kiskoru - Magyarországi András lovag Dictus Chanel vagy Croy 1290 kiskoru - János 1290 kiskoru - János 1290 kiskoru - Vilmos a herczeg Croy család őse 1350, † 1384-ben - Guillelmus de Croyaco Chanel Miles. Elesett Crecynél 1346-ban - Magyarországi János Dictus Chanel alias Croy
NAGY GÉZA.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése